A kiinduló kőzet a dehidratáció miatt nagyobb keménységet kapott, de az ásványi összetétel alapvetően nem kristályosodott újra. Változó szerkezetű és változó felépítésű.
Külseje sűrű és rejtett kristályokból áll. Az ásványi részecskék nagyon finomak, szabad szemmel nehezen megkülönböztethetők. A tábla felületén gyakran előfordul kis mennyiségű sericit és más ásványok, ami enyhén fényesé teszi a táblát.
A palástot általában a különböző színhibák alapján lehet részletesen megnevezni, például fekete szén tartalmú palást és szürke-zöld mészkőtartalmú palást. Alacsony fokú hőkontaktus-metamorfizmus során foltos és lemezes szerkezetű sekély metamorf kőzetek keletkezhetnek, amelyeket általában "foltos kőzeteknek" neveznek. A palást építőanyagként és díszítőanyagként is használható. Az ókorban gyakran palástban gazdag területeken cserépként alkalmazták.
